Intézményünknek elkötelezett célja, hogy az régiónkban és az egyházmegyében a huszonhárom év alatt a nevelés és oktatás területén is elfoglalt meghatározó szerepét megőrizze és továbbfejlessze. Továbbra is kiemelt fontosságú, hogy iskolaközpontunkat a 12. évfolyam végén, az érettségi vizsgákat követően olyan tanulók hagyják el, akik rendelkeznek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek birtokában az Unió polgáraiként egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekedeteikkel befolyásolhatják.
Ehhez négy kiemelt terület fejlesztésére fókuszálunk különösen: a lelkiség személyes megélésére, az idegennyelvi-kulturális fejlesztésre, az informatikai képzésre és a speciális nevelési igényű tanulók magas szintű integrációjára. A négy terület szakmai, iskolakulturális és infrastrukturális hátterének biztosítása, ide értve a pedagógusok megfelelő felkészítését és továbbképzését is, különös hangsúllyal szerepel az intézmény minden stratégiai dokumentumában.
Tekintettel a jelen mobilitási pályázat dominánsan nyelvi fókuszára, az alábbiakban ezt a területet részletezzük elsősorban.
Iskolaközpontunk Pedagógiai Programjában kiemelt helyet foglal el a diákok idegen nyelvi oktatása. Az idegen nyelvek lehetőséget teremtenek a más népekkel, nyelvekkel, kultúrákkal való találkozásra, amellyel diákjainkat a különböző értékek, a magyartól eltérő kultúra tiszteletére és elfogadására neveljük. Mindezek megvalósításának egyik területe a már kialakult diákcserék (Ausztria, Franciaország, Németország), amelyeknek továbbfejlesztése és ápolása kiemelt fontossággal bír. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont nevelési célkitűzései között szerepel a diákok a világra, különösen Európára való nyitottságának elősegítése.
Mai világunkban a fentiekben leírtak megvalósulásának elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolánkban dolgozó pedagógusok nyitottak legyenek a világra, fogékonyak az Unió értékeire. Ennek megvalósulásához pedig fontos eszköz a tanárok idegen nyelvi kompetenciájának folyamatos fejlesztése.
Az idegen nyelvet használó pedagógusaink jelenlegi tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi készségek, valamint társadalmi-kulturális hátterük, igényük és érdeklődésük szerint. A kommunikatív nyelvi kompetencia birtoklása ugyanakkor feltételezi tanáraink magas szintű lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteit, valamint szocio- és interkulturális készségeit. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiák és az ehhez szükséges eszközök használatát. Ehhez a pozitív attitűdhöz megvan pedagógusainkban az idegen nyelvi kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság.
Az Erasmus+ KA1 pályázat nagyszerű lehetőséget biztosít a fentiekben leírtak, vagyis a nevelőtestület idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztésére, és közvetett úton a tanulóink nyelvi kompetenciájának kibontakoztatására is. Az angol, német, francia és spanyol nyelv magas szintű tudása, korszerű módszertanának, valamint a nyelvekhez kapcsolódó kultúra, történelem és politika ismerete kiváló lehetőséget teremt arra, hogy iskolánk szaktanárai határokon átívelő, nyelvi kapcsolatokon túlmutató szaktárgyi együttműködés kialakítását kezdeményezzék. A pedagógusok különféle nyelvi, módszertani, kultúrtörténeti tanfolyamokon elsajátított ismeretei hozzájárulhatnak iskolaközpontunkon belül az idegen nyelvi aktivitások gazdagodásához is. Magas szintű nyelvtudás birtokában, a szaktanárok hiteles példájukkal segítenék tanítványaikat az idegen nyelvek tanulása terén.

​

Az európai mobilitások minden releváns ágát ki tervezi használni az intézmény, hiszen az egyes típusok komplexen alkalmazva olyan szinergiákat képesek kiváltani, amelyekre az elkülönítetten alkalmazott pályázatok önmagukban nem lehetnek képesek.

A fent megfogalmazott értékek és az iskola küldetéséből levezetett átfogó célok logikájából az következik, hogy elsősorban a négy kiemelt területhez kapcsolódó mobilitásokat és együttműködéseket célozzunk meg. A tervezett protokoll szerint minden esetben először a terület oktatói megismerkednek a szakterület legfrissebb fejleményeivel és tapasztalatot szereznek a mobilitási projektek menedzsmentje terén, majd a diákmobilitások már ezzel a szakmai támogatással kezdődnek meg.
Tekintettel arra, hogy a projektek nemzetközisége miatt szaktárgytól és témakörtől függetlenül a nyelvi készségek kiemelt jelentőségűek, ezért az első, pilot jellegű évben a nyelvi fókuszprogram megalapozását szolgálják a mobilitások. A következő periódusban párhuzamosan tervezzük a nyelvi diákmobilitások és az erősebb szaktárgyi fókuszú munkatársi mobilitások megindítását, illetve az együttműködések fokozatos megszervezését.

A három projekttípustól az alábbiak szerinti eredményeket várjuk.
A nyelvi fókuszú munkatársi mobilitások mindenek előtt közvetlen módon az idegennyelvi-oktatás általános nyelvi-módszertani színvonalának megtartását és emelését szolgálják, valamint nyilvánvalóan segítik a tanórák dinamikájának frissítését, a nyelvtanárok kulturális és nyelvi hitelességét. Emellett az iskola nyelvi portfóliójának diverzifikálása, a kisebb óraszámban oktatott nyelvek megerősítése valamint a nem nyelvszakos tanárok nyelvi felkészültségének fejlesztése is fontos szempont. Mindhárom fenti funkció a nyelvi fókuszterület további szakmai fejlesztésének illetve az iskola többnyelvű kultúrája megerősítésének kulcsfontosságú feltétele. 
Operatív cél a hosszabb távon fenntartható minimum 5 fő/éves képzési létszám.

A szakmai fókuszú munkatársi mobilitásokat megelőző nyelvi alapozás után tekintjük igénybe vehetőnek és a szervezett kurzusokon túl ezeken keresztül tervezzük intézményi szinten tesztelni a job shadowing jellegű együttműködéseket. Különleges hozadékuk az intenzív személyes konzultáció és az ehhez kapcsolódó, egyéni érdeklődésre szabott módszertani fejlődés, a hatékony tudástranszfer lehet. Az iskola tervei között szerepel, hogy ne csak küldő, de fogadó intézménnyé is váljon és megossza jógyakorlatait.
Operatív cél a 3-4. évtől fenntartható évi 3 fő/éves képzési létszám, illetve legkésőbb az 5. évtől évi minimum 1 fő fogadott pedagógus.

Az együttműködési és diákmobilitási projektek szervezését az iskola a fejlesztési terv második évétől tervezi bevezetni és megvalósítani. Kritikus haszna ezeknek a projekteknek a diákok számára inspiráló nyelvtanulási közeg megteremtése, illetve a hazaitól különböző kultúrák személyes megtapasztalása - valamint ugyanennek a biztosítása a társintézmények számára.
A bilaterális és többoldalú együttműködések révén kiszélesedik az iskola kapcsolati hálója, amelyen belül a testvérintézmények képesek lehetnek intenzív, fenntartható tapasztalatcserére és a digitális eszközök segítségével folyamatos, utazást nem kívánó kooperatív projektek megvalósítására is.
Ez utóbbiakhoz a lentebb részletezett módokon az eTwinning platform segítségét is igénybe vesszük.

​

A stratégiai célok operacionalizálására és a mobilitási-együttműködési projektek összehangolására az iskola hétéves távlatra Európai Fejlesztési Célrendszert (EFC) dolgozott ki. A célrendszer indikátorokat rendel a fejlesztési terv kritikus dimenzióihoz és megalapozza a szisztematikus monitoring-visszacsatolási hurok alkalmazását. Megvalósulás esetén továbbá segít azonosítani a leginkább fejlesztésre szoruló, illetve leghatékonyabban fejleszthető vagy leglényegesebb kompetenciákat, általa számszerűsíthetővé és időtávra lebonthatóvá, ütemezhetővé válnak a szükségletek, amelyek azután közvetlenül hozzárendelhetők a rendelkezésre álló eszközökhöz és a stratégiai célokhoz - így bezárva a tervezési hurkot is.

A nyelvi fókuszprogram közép-hosszú távú céljait átfogó kompetenciafelmérés kell, hogy megelőzze, amely rögzíti a relatív fejlesztési célok bázisértékeit. Az EFC nyelvi dimenziójának közép-hosszú távú operatív céljai és becsült célértékei tehát a következők:
• Tanári kar nyelvi készségeinek dinamikus mennyiségi (legalább egy idegen nyelven A1+ szinten kommunikáló pedagógusok aránya, célérték: minimum 20% növekedés hét év alatt) és minőségi (legalább egy idegen nyelven kommunikáló pedagógusok legjobb nyelvének átlagos KER szintje; célérték a bővülés hatásával korrigálva a kiindulási szint fölött következő szint elérése) fejlesztése.
• Tanári kar nyelvi diverzitásának fejlesztése (egynél több idegen nyelven legalább B1 szinten kommunikáló pedagógusok számának 50%-os növekedése a hetedik évre)
• A nyelvi kínálat diverzifikálása (cél a stratégia 4. évére +1 nyelv tantervi kínálatba való felvételének megvizsgálása, kiválasztása és előkészítése, 5-7. év között pilotálás/bevezetés)
• Folyamatos inkrementális módszertani fejlesztés (BECS kérdőívek, vagy éves anonim tanárértékelő ívek segítségével mérve a diákok nyelvórai dinamikával való elégedettségét, ennek 85% fölé emelése a hetedik évre)
• Diákok első idegen nyelvi szintjének erősítése (12. évfolyam végére minimum 90% minimum B2/középfokú nyelvvizsga elérése, illetve megtartása a hetedik évre)
• Diákok második idegen nyelvi szintjének erősítése (12. évfolyam végére minimum 50% min B2/középfokú nyelvvizsga elérése, illetve megtartása a hetedik évre)
• Diákok általános nyelvi célszintjének növelése (12. évfolyam végére elért C1/felsőfokú nyelvvizsgák számának/arányának megduplázása a hetedik évre)
• Kis óraszámú nyelvek képzésének népszerűségének és szintjének megerősítése (mindkét nyelvből (spanyol/francia) évfolyamonként teljes csoport indítása, amelyből a nyelvvizsgázók aránya eléri a mindenkori második nyelves átlagot)
• Diákok idegen nyelvi környezetbe kijutásának támogatása (12. évfolyam végéig legalább összesen 2 hetet általa tanult idegen nyelv anyanyelvi környezetében töltő diákok számának 50%-os növekedése a hetedik évre. A kinntartózkodás lehetőségét az intézmény tájékoztatással, szervezéssel és pályázással támogatja.)

A testvériskola-hálózat kiépítéséhez és együttműködéshez kapcsolódó közép-hosszú távú operatív célok:
• 5+ élő testvériskolai kapcsolat, amelyből legalább 4 kapcsolat külföldi, közte legalább 1 közép-kelet európai országból származó. 
• A mindenkori testvériskolák összekötése, valódi hálózat kialakítása
• Folyamatos kapcsolattartás valamennyi testvérintézménnyel, hírek és információk cseréje; hagyománnyá váló job shadowing jellegű mobilitások illetve szakmai-módszertani tapasztalatcsere
• Bilaterális kapcsolatok megerősítése minden testvérintézménnyel (évente legalább 1 csereút vagy kétoldalú közös program/testvériskola - a programnak nem feltétele a személyes találkozás, de a diákok aktív közreműködését kell, hogy igényelje)
• Multilaterális kapcsolatok megerősítése (évente legalább 1 hálózati nagyesemény szervezése vagy közös lebonyolítása - a rendezvény és a lebonyolítás jellege egyaránt a hálózat tagjainak igényeitől függ, ám a kapcsolat periodikus megerősítése kritikus)

A célok megvalósulásának, illeszkedésének koordinálását az iskola fejlesztési teamje végzi. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó feladatok (szervezés, lebonyolítás, tudásmegosztás, innováció) elosztásáért az érintett tantárgyi munkaközösségek, illetve tantárgyközi ad-hoc csoportok felelnek a fejlesztési team támogatásával, amelyek az előrehaladásról az iskolavezetésnek számolnak be. Az előrehaladás monitoringja folyamatos, a célok és eszközök felülvizsgálatára évente kerül sor.
A fenti struktúrák a projektek rövid távú hozadékait (többek közt felkészülés szakmai job shadowing projektekre, nyelvkínálat diverzifikálása, motiváció és oktatási minőség növelése, tudástranszfer, frontális oktatás oldódása, diákok motiváltságának erősítése, eTwinning projektek) is szervesen illesztik és beépítik a fejlesztési tervbe. Ennek elvárt eredményeit az I.1 pont részletezi.